KI VOLT LEIF ERIKSON?

 

Leif Erikson ( ismert még mint Eriksson, Ericson vagy óskandináv írásmód szerint Eiríksson), avagy Leif, a szerencsés a 11. század egyik legnagyobb felfedezője volt. Az életéről szóló 13. és 14. századi izlandi feljegyzések szerint bajtársaival az Atlanti-óceán felé vették útjúkat, és széles körben úgy tartják, hogy ő volt az első európai , aki elérte Észak-Amerika partjai (bocs Kolombusz).

 

LEIF ERIKSON KORAI ÉLETE ÉS KERESZTÉNY HITRE TÉRÉSE

 

Leif születésének pontos dátuma bizonytalan, de hozzávetőleg Krisztus után 970 körül történt, amikor is az apja, a méltán híres északi felfedező Vörös Erik által kolonizált grönlandi közösségben látott napvilágot a család második fiúgyermekeként.

(Fun fact: Leif nagyapját gyilkosság miatt anno Norvégiából Izlandra száműzték családjával együtt. Az alma nem esett messze a fájától, mert fia Vörös Erik ugyanerre a sorsra jutott: Izlandot kellett elhagynia emberölés miatt. Ekkor fedezte fel Grönlandot ( “Green land” azaz “Zöld vidék”). A 3 éves száműzetés után Erik hazatért Izlandra, de csak azért, hogy 500 embert magával vigyen és letelepítsen az általa megtalált új helyen.)

Az ifjú viking Grönlandon nevelkedett, de nem sokkal az 1000. esztendő előtt Norvégiába hajózott, hogy I. Olaf (azaz Olaf Tyggvason) udvarának kíséretében szolgáljon. A 13. századi izlandi Eiriks szaga szerint az északi királyságba tartó útja során a Hebridákon (skót szigetcsoport) is kikötöttek, ahol a helyi vezető lányával, Thorgunnával való kapcsolatukból egy fiuk született, aki a Thorgils nevet viselte. (Hogy szerelem volt-e vagy csak egy jól sikerült éjszaka reméljük, hogy a sorozatból kiderül).
Norvágiéba érkezve az uralkodó kiséretében szolgált, akinek hatására áttért a keresztény hitre, majd egy évvel később I. Olaf visszaküldte Grönlandra, hogy térítse meg az ott letelepedetteket.

 

LEIF ÚTJA AZ ÚJ VILÁGBA

 

Az egyes történelmi források eltérően számolnak be a későbbi eseményekről.

Az Eiríks saga rauða (vagy Vörös Erik szagája) szerint, amikor Erikson visszaindult Grönlandra, letért útjáról és Észak-Amerika keleti partjaira sodorta az óceán. A területet, ahová megérkezett Vinland-nak nevezte el ( “Land of Wine”, a Bor földje), mert a vidék roskadozott a vadon növő szőlőtől és a körös-körül buján elterülő növényzet is termékeny földre utalt.

Egy másik izlandi szaga, a Groenlendinga saga ( “Grönlandiak szagája”), amit a tudósok a hitelesebbnek tartanak a kettő közül, úgy tartja, hogy Erikson egy Bjarni Herjulfsson nevű izlandi kereskedőtől hallott Vinlandról, aki a hajójáról vélte látni az észak-amerikai kontinenst 14 évvel Leif útja előtt, viszont sosem kötött ott ki.

Amellett, hogy milyen körülmények között talált el az ifjú viking az “új világ” partjaira, a pontos helyszín sem tisztízott máig sem.
A Groenlendinga saga három helyszínt jelöl meg, ahol Erikson partra szállt: Helluland ( a mai Labrador területe), Markland ( a mai Új-Fundland) és Vinland. Az utóbbi elhelyezkedése még mindig vitatott, Az Atlanti -óceán északi partja mentén már számos helyszínnel azonosították.

Az 1960-as évek elején az Új-Fundland legészakibb csücskén található L’Anse aux Meadows-ban végzett ásatások bizonyíékokat találtak egy ott felállíthatott 11. századi viking expedíció táborára, bár mások úgy vélik, hogy a hely túlságosan északra fekszik ahhoz, hogy az északi mondákban leírtaknak megfeleljen.

 

LEIF VISSZATÉRÉSE GRÖNLANDRA ÉS ÖRÖKSÉGE

 

Miután elhagyta Vindlandot, Erikson visszatért szülőföldjére és soha többet nem hajózott Észak-Amerika partjaira. Habár apja hajthatatlan volt a konverzió tekintetéteben, anyja Thjodild áttért a keresztény vallásra és megépítette az első keresztényt tempolomot Grönlandon, Brattahild városában.

Leif bátyja, Thorvald öccse történetét hallva útnak indult Vinlandra, de erőfeszítései, hogy letepedjenek a területen kudarcot vallottak, mert az őslakosokkal folytatott véres összecsapások végeláthatatlannak bizonyultak. Maga Thorvald is egy ilyen harc során esett el, valahol a viking tábortól nem messze.

Mikor Vörös Erik elhunyt, Leif vette át tisztségét. Fiát, Thorgilst az anyja Grönlandra küldte, hogy ott az apjával éljen, de a leírások szerint nem örvendett népszerűségnek. Egy másik ( vélhetőleg házasságból született) fia, Thorkel Leifsson lett az örököse, miután 1025-ben Leif meghalt. További irásos nyom nem maradt a leszármazottairól.

LEIF ERIKSON NAP

 

A 19.század második felétől kezdve sok észak- amerikai ünneplete Leif Eriksson-t, mint az Új világ első felfedezőjét. 1925-ben az első norvég telepesek érkezésének 100. évfordulóján, Minnesotában tartott beszédében maga az elnök Calvin Coolidge nevezte Eriksont az első európainak, aki felfedezte amerikát. 1964 szeptemberében a Kongresszus elfogadta a kezdeményezést, amely október 9-át “Leif Erikson napnak” nyilvánította.

 

Reméljük bátor viking, hogy a fentieket olvasva kellőképpen felvérteztünk ha felmerülne sorozatnézés közben a “Ki ez Te?!?” kérdés és gond nélkül támadsz majd a tényekkel.