VIKINGEK VALHALLA KI KICSODA: FREYDIS EIRIKSDOTTIR
Nem csak a viking férfiak, de a nők is rendkívüli harcosok volt. A “shield maiden”-ekről fennmaradt történetek szerint, közöttük is az egyik legkiemelkedőbb a Vikingek:Valhallában is feltűnő Freydis Eiriksdottir.
Olvasd el itt, hogy ki is volt ő és mit tett, amiért 1000 évvel később is emlékeznek rá!
KI VOLT FREYDIS EIRIKSDOTTÍR?
A száműzetésben élő Vörös Erik ( itt elolvashatod miért tették ki Izlandról) egyetlen lánygyermeke, körülbelül 970 végén született. Feltételezések szerint Freydis apja házasságon kívüli kapcsolatának gyümölcse, de ettől függetlenül vele és három bátyjával Thorvalddal, Thorsteinnel és Leiffel együtt nőtt fel.
Nővé érve egy Thorvald nevű vikinghez ment hozzá, azonban ám férje gyengekezűnek és jellegtelennek hatott temperamentumos és harcias felesége mellett. Habár az Erik család már életében is híressé vált és több írásos forrás is mesél történetükről, Freydis-t csak röviden említi meg az Eiríks saga rauða (vagy Vörös Erik szagája) és a Groenlendinga saga ( “Grönlandiak szagája”). Azonban az általuk leírt két változat, mintha két teljesen más nőről beszélni. Míg az egyikben Eiriksdottír félelmet nem ismerő harcosnő, aki még 8 hónapos terhesen sem hátrál meg a harc elől, a másikban kapzsi cselszövőként szerepel.
FREYDIS, A RETTENTHETETLEN HARCOS
Vörös Erik szagaja szerint a fiatal nő jelleme kemény volt, akár az ökle és bátorsága felülmúlta sok korabeli férfiét. Amikor Leif útnak indult Norvégiából, Freydis is vele tartott, annak ellenére, hogy már várandós volt.
Észak-Amerika partjaihoz érve Leif tűzszünetet kötött a Skraelingekkel ( így nevezték a helyieket), de egy félreértés miatt ,az egyébként is törékeny béke hamar darabokban végezte . Egy napon a vikingek táborából egy rémült bika tört ki és az erdő azon része felé vágtázott, amely közel volt az őslakosok törzséhez. Az állat ijedt bőgést hallatott, amit a helyiek viking csatakiáltásnak véltek, ezért felfegyverkeztek és megindultak az idegenek levadászására. Amint a vikingek észrevették, hogy a skraelingek ismeretlen fegyverrel támadtak rájuk (egy katapult szerű szerkezet lehetett), jó néhányuk megfutamodott. Freydis-t mérhetetlen bosszúság töltötte el a menekülők láttán, s miközben magának is fegyvert követelt, útjukba állt, hogy csatára bíztassa őket.
Mivel ekkor már 8 hónapos terhes volt, nem volt nehéz hátra hagyniuk őt a visszavonulóknak, így Freydis nem tehetett mást, minthogy elvette egy már halott viking kardját és szembefordult az ellenséges erővel és megvárta míg eléri őt. Mikor már majdnem odaértek hozzá, vetkőzni kezdett, majd meztelen mellkasához kezdte verni kardját szorító öklét és az őslakosok számára idegen nyelven, tajtékozó üvöltések közepette folytatta elszántan a meghökkentő rítust. Úgy tartják, hogy a helyiek úgy meghökkente és rémültek a jelenettől, hogy visszavonultak.
( Más források szerint a történet annyiban különbözik, hogy Freydis csak akkor ment vissza Vinland-ra, miután Leif hazatért és egy Throfinn Karlsefni nevű grönlandi új expedíciót szervezett 1004-ben. Valamit az őslakosok közötti viszály forrása nem egy kóbor bika, hanem egy sikertelen kereskedelmi megállapodás okozta).
A félelmet nem ismerő, bátor harcost, aki tettével megakadályozta, hogy még több viking vérét ontsák a Groenlendinga saga máshogy mutatja be.
FREYDIS, A BOSSZÚSZOMJAS
A grönlandi történetek szerint Freydis másodjára is visszatért Vinlandra, immár a bátyjai nélkül.
Egy testvérpárt fogadott fel Helgit és Finnbogit, hogy csatlakozzanak hozzá az úton, hogy visszatérhessen a még szinte érintetlen helyre, hogy feltérképezhesse és kifoszthassa. A harcosnő külön csapattal és külön hajóval indult útnak, s így a két férfi is. Úgy egyeztek meg, hogy azonos számú harcost visznek magukkal, ám Freydis 5 emberrel többet fogadott fel, s azokat a hajó kabinjaiban rejtette el. Hogy miért tette ezt, nem derül ki a történetekből.
Mielőtt kihajóztak, Freydis meglátogatta Leifet. Engedélyt kért tőle, hogy Vinlandra érve beköltözhessen abba a házba, amit bátyja épített magának ott tartózkodása alatt, amibe mindjárt bele is egyezett. Azonban mmikor megérkeztek Észak-Amerika partjaira, Helgi, Finnbogi és legénysége már magukénak kiálltották ki az épületet. Akkor még nem tudták kivel kezdenek. Freydis felszólította a testvérpárt, hogy hagyják el a helyet és építsenek otthont maguknak. Persze nem igazán érné meg koptatni a sorokat, ha itt ért volna véget a történet; Freydis úgy érezte, hogy a két férfi aláásta a tekintélyét, átlépték azt a bizonyos határt, amit nem kellett volna. Így, hogy megmutassa ki is ő valójában, bosszút forralt.
Bár a nő belül tombolt, a testvérpár és embereik szívesen látottak voltak táboruban. Sok időt töltöttek együtt, közös lakomákat tartottak, ám ahogy a tél közeledett a két csapat is egyre jobban elhidegült egymástól, majd a sok vita miatt teljesen elszeparálódtak egymástól.
Míg egy éjszaka Freydis álmatlanul feküdt férje mellett, úgy döntött elmegy a tesvérpárhoz. Ott mivel már mindenki aludt, csak Finnbogival tudott beszélni. Honvágytól fűtve kérte a férfit, hogy cseréljenek hajókat, mivel ő már vissza szeretne térni Grönlandra és ehhez a testvérek nagyobb hajójára van szüksége. Persze esze ágában nem volt üzletet kötni, sokkal ördögibb gondolatok jártak a fejében.
Még mielőtt visszatért férjéhez, ütlegelni kezdte magát és kivárt, míg teste egészen átfagyott és csak aztán tért vissza házukba. Mikor Torvald felébredt, Freydis azt hazudta neki, hogy mikor megemlítette a hajócserét, a két férfi összeverte őt. Mivel az nem jutott szóhoz sem, a nő tovább csűrte a szót, hogy ha Torvald igazi viking lenne, megbosszulná, amit vele tettek és megölné őket egytől-egyig, s ha nem teszi elválik tőle. A férfi ekkor saját harcosaik élén átvonult a másik táborba és lemészárolták a testvéreket és kíséretüket. Kivéve az öt nőt, akik velük tartotattak. Freydis nem akarta, hogy akár egyetlen tanúja is maradjon a történteknek, ezért kardott rántott és maga végzett velük.
Mielőtt visszatértek Grönlandra, saját embereit is halállal fenyegette, ha egy szót is ejtenek az ügyről.
Egy teljes csapat híján Leif, mint a közösségük vezére kíváncsi volt mi történt velük. Mivel az általuk előadott mese sántított és ismerte húga kegyetlen temperamentumát, a férfi addig kínozta három emberét míg elő nem álltak az igazsággal. Bár nem haraggal töltötte el Freydis tette, mégsem büntette meg őt. Azonban azt jósolta neki, hogy sem ő sem a leszármazottai nem élhetnek soha békés életet.
FREYDIS SORSA
Nem derült ki, hogy Leif Eriksonnak igaza lett-e, de annyi bizonyos, hogy sem Freydisről sem leszármazottairól nem maradtak fent források. Talán ez már önmagában bizonyíték arra, hogy beteljesült a báty próféciája.
Persze, nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a szagák sokkal később íródtak, a történetek addig szájról szájra terjedtek. Ennél fogva lehet éppen egy olyan verziót vetettek papírra, amit valaki olyan mesélt, akinek szúrták a szemét a kivételes képességű harcos nők.
Te mit gondolsz, Freydis valóban velejéig gonosz és kegyetlen volt vagy egy félreértett harcos, aki próbálta kivívni a tisztelet és megtalálni a helyét?
Írd meg a véleményedet a hello@vikingshop.hu-ra vagy oszd meg a Facebook csoportunkban!
Olvasd el Leif, a száműzött gyilkos fiából lett keresztény viking felfedező történetét is! Kattints a képre!