10 +1 VIKING SZIMBÓLUM ÉS JELENTÉSÜK
A szimbólumok fontos szerepet játszottak a Viking kultúrában. Egyszerűen a hitük képviseletétől, az istenek védelmén vagy az ellenségeik megfélemlítésén át a Vikingek különböző célokra használták a szimbólumokat.
Na, de mit lehet tudni ezekről az ősi jelképekről?
Legyél Vikingek sorozat rajongó vagy elszánt Ó norvég kutató ez a cikk Neked szól, ha szeretnél többet megtudni a Vikingek ősi és rejtélyes szimbólumairól!
A Mjölnir szó maga „villámot” jelent, ezért is kapta Thor kalapácsa a nevet, jelezve ezzel az isten erejét a villámlás és mennydörgés felett. Thor, Odin és Fyorgyn, a föld istennő fia volt, elsősorban a háború ősi istene a norvég mitológia egyik legjelentősebb alakja.
Emellett a viharok és mennydörgés, valamint termékenységi istennek is tartották. Thor kalapácsa, a Mjölnir az egyike a leghatalmasabb erejű fegyvereknek a norvég mitológiában, mely akár hegyek tett a földdel egyenlővé. Ereje mellett mágikus tulajdonsággal is rendelkezett, mindig visszatért Thorhoz, miután eldobta azt.
Thor kalapácsát gyakran viselték védelmező amulettként, így az egyik legnépszerűbb viking szimbólum volt.. Még a keresztény időkben is, Kr.u.1000-től kezdve, a vikingek Thor Mjölnirjét viselték, a nyakukban szíjon, vagy láncon.
A Mjölnir egy későbbi formáját a Farkas Keresztjének, vagy a Sárkányok Keresztjének nevezik, és a korai norvég kereszténységhez társítják
Meríts erőt és bátorságot a Mjölnir szimbólumából, hogy könnyebben meg tudd vívni a hétköznapi csatákat!
A Mjölnir termékek listáját itt megtekintheted.
 Yggdrasil, a szent kőrisfa, melynek törzse a világ közepét képzi. A kozmosz többi része, beleértve a kilenc világot is, mind körülötte van. Elképzelhetetlenül hatalmas ágai és gyökerei együtt tartják és kötik össze a világ különböző részeit egymással. Emiatt a kozmosz jóléte Yggdrasil jólététől is függ. Amikor a fa megrázkódik, tudni fogjuk, hogy eljött a Ragnarok és az univerzum pusztulásra vár! A félelmetes és bölcs isten, Odin, megmászta Yggdrasilt és felakasztotta magát az egyik végtelenbe nyúló ágáról. A fa 9 nap és 9 éjszakán keresztül tartotta mozdulatlan testét, miután elszakadt a nyakát szorító kötél. Ekkor kiemelte a rúnákat a fa lábánál elterülő feneketlen kútból, Urd kútjából.
A fa az emberi és isteni (bölcsesség) találkozását és a végtelen fejlődést szimbolizálja.
Itt megtekintheted, hogy néz ki az Életfa medál talizmán.
Itt pedig mindent megtudhatsz Yggdrasil, a Világfa titkairól ami csak érdekelhet.
 A Valknut, más néven Hrungnir szíve, a meggyilkolt szíve, vagy Vala szíve, titokzatos norvég szimbólum. Jelentése nem teljesen tisztázott, de az esetek legnagyobb részében egy harcos halálával kötik össze.
A szimbólum a régi norvég kőfaragványokon és sírköveken is előfordul. Az Eddák legendás óriása után néha „Hrungnir szíve” -nek nevezik. Kőfaragványokon is felismerték, mint temetési motívum, ahol valószínűleg az túlvilági életet szimbolizálta. A jelkép gyakran megtalálható az Odin Istent ábrázoló művészetben, ahol az istenek hatalmát képviseli a halál felett. A Valknut néhány változata egy vonalból rajzolható meg, ami a szellemek elleni védelem népszerű talizmánja.
A Valknut három egymásba ágyazó alakja az anyaság és az újjászületés kapcsolódó kelta szimbólumaira utal – lehet, hogy a történelem egy pontján istennő szimbólum volt.
Ha úgy érzed, rád jár a rúd, a szerencse elkerül, viseld magadon a Valknut szimbólumot, hogy extra védelmet nyújtson a negatív behatások ellen. A nyakláncot itt nézheted meg!
 Az Aegishjálmr, vagy Awe Helm a védelem és győzelem jelképe. Míg egyes források mágikus tárgyként említik az AEgishjálmr-ot, a legtöbb forrás inkább láthatatlan varázslatként írja le azt, amely védelmet teremt a felhasználó számára, miközben félelmet és vereséget vet az ellenségre. Fafnir a harcos, az egyik történetben így mesél róla:
„Minden ember ellen viseltem a jelet… és minden irányba ontottam mérgét, hogy senki ne merészkedjen hozzám közel, és egy fegyver sem volt, amely félelmet kelthetett volna bennem. Minden embernél erősebbnek éreztem magam,, és mindenki félt engem. ” A szimbólum középpontjából kiinduló nyolc kar, vagy sugár, amely a történetek szerint a szemközti tér (hasonlóan a hindu „Harmadik szemhez”). Ezek két metsző rúnából épülnek fel. A védelmet és győzelmet jelképező Algiza rúnákat Isa rúnák kereszteznek, ami megacélozódást jelenthet (szó szerint jég). Így a szimbólum jelentheti az elme és a lélek védelmét a külső támadásoktól. Ha szívesen viselnéd magadon kattints ide!
 A Vegvisir szó szerinti jelentése: „Az, ami megmutatja az utat.” A szimbólum, hasonló, de míg a kormányrúd mindegyike ugyanaz, a Vegvisir karjai mindegyik más. Az izlandi szimbólum a védekezés vizuális varázslata volt (különösen a tengeren), ami nagyon fontos volt a vikingek számára.
A vikingek saját irányú keresőeszközökkel rendelkeztek, mint például az Uunartoq lemez és a napkövek; de navigációjuk nagy része vizuális jelzésekre (a nap, a csillagok, a madarak repülési mintái, a víz színe stb.) alapult, és természetesen nagyon erős irányérzékükre. Tekintettel az ilyen tengeri utakkal járó potenciálisan katasztrofális következményekre, könnyű megérteni, hogy a vikingek miért akartak mágikus segítséget az út fenntartásában.
A Vegvisir pontos kora ismeretlen. A Vegvisir nemcsak a fizikai világban történő eltévedéstől óvta viselőjét. Sok ember számára a Viking Iránytű képviseli a lelki utazásunkon való tartózkodást, és biztosítja, hogy bármilyen akadályt sodor elénk az élet, mindig a helyes úton maradjunk.
Legyen szó akár kis, akár nagy döntésekről a rúna segít, hogy ne térj le a helyes útról.
 Az Odin szarvai (más néven a kürt triskelion vagy a hármas szarvú triskele) egy szimbólum, amely három egymásba ágazó szarvát tartalmaz.
A szarvak neve Óðrœrir, Boðn és Són volt. A szimbólum a modern Asatru hitben különösen fontos lett. Az Odin szarvait használják még az ősök hívei, és azok is, akik erősen azonosulnak Odinnal.
Gyakran társítják a költészethez és Odin művészi vonatkozásaihoz, ami miatt az írók és az előadóművészek is viselik.
 A Triquetra vagy a Szentháromság-csomó egy folyamatos vonalat alkot, amely körülveszi magát, ami az örök életet jelképezi, ahol nincs se kezdet, se vég.
Ez a szimbólum eredetileg kelta, nem norvég volt, de a vikingek és Írország és Skócia népei közötti fokozottabb kapcsolat és asszimiláció révén a Triquetra és más kelta szimbólumok / motívumok kulturálisan átvételre kerültek. Eredetileg a Triquetra a kelta anya istennőjéhez kapcsolódott, és háromszemélyes természetét ábrázolta (a leány, az anya és a bölcs, öregasszony). A hármas identitás a druida hit és a gyakorlat számos aspektusának alapvető jellemzője.
Később az ír és a skót szerzetesek a keresztény háromság jelképévé tették a Triquetrát. Az emberek még ma is viselik a jelképet a fenti okok valamelyikéből kifolyólag, és hogy emlékeztesse őket a náluk nagyobb igazságok folytonosságára és sokoldalú természetére.
Gungnir Odin lándzsája, és egy szimbólum egyben, amely szorosan kapcsolódik az inspiráció, a bölcsesség és a háború istenéhez. Gungnir-t Invaldi fiai kovácsoltak Odin számára, a törp mesteremberek, akik Sif arany istennő arany haját, és Frey híres hajóját, a Skidbladnir-t készítették. Gungnir egy mágikus lándzsa, melynek csúcsába sötét rónákat véstek, így az sosem téveszti el célpontját.
Amikor Odin feláldozta magát, hogy felfedezhesse a rúnák és a kozmosz titkát, mellkason szúrta magát Gungnirral és így lógott kilenc nap és éjszaka a világfáról, Yggdrasilról. Ennek köszönhető, hogy a vikingek és a korábbi germán / skandináv népek az Odinnak történő áldozáskor egy lándzsát használnak, az áldozatot pedig fellógatják.
Amikor Odin vezette az Aesir isteneket a Vanir istenek elleni csatába, Gungnir-t az ellenség Azáltal, hogy szimbolikusan feláldozták ellenségeiket Odinnak, remélték, hogy a Mindenek Atyja győzelemre vezeti őket. A lándzsa hegyét, mint jelképet sokan talizmánként hordtak, mely képviseli Odin bátorságát, inspirációját, készségét és bölcsességét, és a fókuszt, a hűséget, a pontosságot és az erőt.
 A vikingek azt hitték, hogy minden dolog – még maguk az istenek is – a sorshoz kötöttek. A koncepció annyira fontos volt, hogy a régi skandináv nyelveken hat különböző szó a sorsra. Nagyrészt ez a mély meggyőződés volt, hogy a „sors megmásíthatatlan”, ami legendás bátorságot adott a vikingeknek. Mivel az mindenki már egy kiszabott, meghatározott utat járt, sem nő, sem férfi, nem próbálta elkerülni sorsát – bármivel is szolgáljon is az. Csak az számított, hogy hogyan üdvözölték az eseményeket, amik ki lettek róva rájuk. A norvég mitológiában a sorsot a nornok alakítják. A Nornok három nő, akik az Urd kútjának száján ülnek az Yggdrasil, a világfa gyökereinél. Ott egy hatalmas hálót szőnek, ahol minden szál egy emberi élet.
Egyes források, köztük a Volsung szaga, azt mondják, hogy a három nagy Norn mellett (akiket múltnak, jelennek és jövőnek neveznek) sok Aesir és elf fajta nornája van. Ezek a kisebb Norn hasonlóan működhetnek a kereszténység őrző angyalainak vagy a görög-római mitológia démonjának az elképzeléséhez.
A Wyrd-szimbólum jelképezi a Nornok által szőtt hálót. Kilenc mágikus szám volt a norvégok számára, így a Wyrd hálójának kilenc vonala emlékeztet minket, hogy bármit sodorjon elénk a sors bátorsággal kell azt fogadnunk, hiszen úgy lett rendelve.
 A hollók lehetnek a leginkább a vikingekhez kapcsolódó állatok. Odin bizalmasaiként tartják őket számon, mert a harcok végeztével a csatateret ellepték a hollók, és természetesen ez jelezte a háború istenének jelenlétét is. Emellett a hollók intelligencia és megfigyelőképesség terén is jeleskednek, ezért Odint két holló – Huginn („Gondolat”) és Muninn („Memória”) kísérte mindenhová. Huginn és Muninn a kilenc világon keresztül repülve bármit láttak, eljuttatták Odinhoz. Odint gyakran nevezik hrafnaguðnak – a Holló Istennek – és gyakran ábrázolja Huginn-nal és Muninn-nal, akik a vállán ülnek, vagy körülötte repülnek.
A holló szintén köthető a 9. századi viking hőshöz, a sorozatból jó ismert Ragnar Lothbrokhoz. Ragnar Odin leszármazottjának vallotta magát. Ez volt az egyik ok a sok közül, ami miatt Svédország és Norvégia király is több ízben háborúba vonult ellene. Ragnar vikingjei minden alkalommal egy holló zászló alatt vonultak csatába, és minden alkalommal, győztesen kerültek ki.
A norvég művészetben a hollók Odin-t, betekintést, bölcsességet, értelmet, bátorságot, harci dicsőséget és az élet és a túlvilági lét folytonosságot szimbolizálják. A mai emberek számára a hollók képviselik magukat a vikingeket, valamint a 200 évig tartó felfedezéseket, amit ezek az elődök elértek.
 A horogkereszt ma az egyik legismertebb szimbólum a világon, azonban jelentését ma már mindenki a náci párttal azonosítja.
Habár a jelkép eredeti jelentése messze állt mindenfajta tevékenységtől, amit a II. világháború idején az ezt viselők végrehajtottak és képviseltek.
Sajnos emiatt a swastika eredeti magyarázata ma már szinte teljesen eltűnt a köztudatból. Eredetileg a vikingek és az indoeurópai népek a szimbólumot szentelések során, és áldás adására használták. Úgy vélték, hogy a személy, aki horogkereszt által lett megáldva, attól a pillanattól fogva szentté, és szerencséssé válik, életét jólét, erő és erő övezte, ezáltal az egyik legerősebb jelkép volt akkoriban.
Ebből az összefoglalóból kimaradt, mert külön cikket érdemel a témakör.
Ha szeretnéd megismerni mind a 24 ősi futhark viking rúna jelentését és eredetét (ami önmagában mind egy-egy speciális szimbólum is egyben), akkor katt ide a viking rúnák cikkért.
|
